icon - /uploads/s/w/f/p/wfpzjmxpgyvs/img/full_2jZDh5Kh.png

Őrült, kusza világban élünk...

Aki hisz még a szerelemben, a vágy

erejében, arra azt mondják: bolond...

Én nem csak hiszem, hanem tudom, érzem,

zsigereimben feszít... Mint egy valós

elmeháborodott, kinek ma napja vagyon...

2026.08.05.
"Feketén-fehér" sorozat...
Mikó Zsolt - Ellentét...

2026.08.04.

"Hang-zene" - sorozat
Mikó Zsolt - A bársony ég dala
2026.08.04.
"Napi vers" sorozat...
Mikó Zsolt - Harmadik zajharmat...

Hogyan tehetném, hogy szívem furcsa terhét
szótlan ajkaidra bízzam,
Kedvét szegve szónak, érdes harangnak, hol
csengő hangszál íz van,
Hol nyál garatra száll, ahogyan nevem mondod,
mint akarhatnám ezt néked én, szép szavú bolondod?!
Miként szerethetném újra, vétkes akaratod méhét,
a csók tétova, kusza, fáradó emlékét?
Mert már nincs itt, súlyát oly sokáig húzza,
a távolság közelít és érkezik búcsúzva!
2026.08.04.
"Zöngéim" sorozat...
Zöngék 19. Fényjáték...
2026.08.03.
"Elmondom" sorozat...
Mikó Zsolt - Litera

© 2026 Versklub